A pajzsmirigy jelentős megnagyobbodása már messziről látható, ilyenkor jellemző a nyak megnagyobbodása, a nyakon lévő duzzanat a nyelőmozgást követi, extrém esetben a légcsövet összenyomhatja, a nyelést megnehezíti, nehézlégzés, fulladásszerű panaszok jelentkezhetnek.

A laboratóriumi vizsgálatok során az egyes pajzsmirigyhormonok mennyiségi meghatározásából lehet következtetni, hogy a pajzsmirigy hormontermelése normális, túlműködik vagy működése csökkent.

Ismeretlen, immunológiai eredetű strúmák esetén speciális vizsgálatokra van szükség, amikor a pajzsmirigy ellen képződő ellenanyagokat mutatnak ki.

Az ultrahangos és az izotópvizsgálat választ ad arra is, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodása egyenletes, vagy állományában egy vagy több göb foglal-e helyet, vagy az abban lévő göbök felveszik az izotópot, vagy sem.Az utóbbi esetben beszélünk "hideg" göbökről, míg az izotópot halmozó göböket "meleg" vagy "forró" göböknek nevezik.

A hideg göbök esetében gondolni kell rosszindulatú elfajulásra is, míg a forró göböknél rosszindulatú elváltozás gyakorlatilag nem fordul elő.

A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek közé tartozik, hormonokat termel, melyeket közvetlenül a véráramba juttat. Ezek a hormonok a tiroxin T4, a trijodtironin T3 és a kalcitonin.

A TSH hormon szabályozza a pajzsmirigy működését, ami az agyalapi mirigy választja ki.

A tiroxin elsősorban az anyagcsere folyamatokra hat, míg a kalcitonin a kalcium anyagcserére fejti ki hatását. Jód hiányában a pajzsmirigy hormonok nem képződnek kellő mennyiségben, és az agyalapi mirigy serkentő hatására nagyobbak lesznek.

A pajzsmirigy betegségei a mirigy növekedésével jár együtt, ez az állapot a struma, magyarul golyva.

multi-vitamin.hu

A TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki állapotunkat. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a "tireoglobulin" nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik.

A T3 és a T4, a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, gond, hogy a normál referencia értékeket nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. A hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban). A TSH biológiai "erőssége" is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek szteroidok, betegségek láz is befolyásolják. A hormonok mérése fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.

Jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat vezet golyvaképződéshez,de nem elég csak a jód pótlása. A hormonok képződésében lényeges szerepe van a "szabad oxigén gyököknek" és az ezeket befolyásoló szelénnek.Európa szelénhiányos terület, ezért a szelén pótlása egészségesek számára is fontos. A pajzsmirigy göbök lehetnek túlműködőek "meleg", és csökkent funkciójúak "hideg" göbök.Eldöntése azonban izotóp vizsgálattal lehetséges, ez képet alkot a pajzsmirigy méretéről,annak működéséről.

Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis)

A pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy), meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, a testen vizenyők lépnek fel.

A diagnózist minden esetben orvosnak kell megállapítani.

Pajzsmirigy túlműködés (hyperthyreosis)

A kelleténél több hormont termel. Oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával, a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár.

Az immunrendszerünkben hiba támad,az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, "antigénjeik" ellen támadnak ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet.Így alakulnak ki az autoimmun betegségek, jellemző rájuk, hogy öröklődnek,és főleg nőknél fordulnak elő, gyakran társul a pajzsmirigybetegség meddőséggel, vagy cukorbetegséggel.

A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, szívritmuszavar, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért ennek meghatározása az esetek többségében elmarad.

A pajzsmirigy göbös betegségeinek meghatározása lényeges, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is.Egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek "meleg" göbök. Kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható, a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.

Rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű "hideg" göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges "vékonytű biopszia". Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.

A pajzsmirigy bal lebenyében túl sok hormont termelő daganat a "meleg göb".

A Kókuszolaj is segít a pajzsmirigy megbetegedések gyógyításában.

A jód fontos ásványi anyag az emberi szervezet működésében. A pajzsmirigy kiszűri a jódot a véráramból és elraktározza, ezért fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz jódot, szükséges a jódozott só fogyasztása.

A pajzsmirigy túlműködése fokozott hormonelválasztást okoz, melynek következménye a felgyorsult anyagcsere, nagyobb étvágy, de ennek ellenére csökken a testsúly, alacsony a káliumszint, hasmenés, verejtékezés lép fel.

Az állapot romlásának megakadályozása, a hasmenés megszüntetése a káliumszint növelése a cél.

Az étrendnek ebben az esetben fehérje- és energiadúsnak kell lennie.

Az A vitamin (máj, tojássárgája, sajt, tej, vaj, tonhal) és a ß-karotin (sárgarépa, kel, bimbóskel, sütőtök, paradicsom, pirospaprika) szabályozzák a pajzsmirigy helyes működését.

Az étrend alapját a tej és tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, főzelékfélék, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek és gabonák alkossák. Mivel az alapanyagcserét fokozzák a húsok és húskészítmények, így azokból kevesebbet szabad enni.

A pajzsmirigy elégtelen működése esetén kevesebb hormon termelődik. Gyermekkorban kretenizmus, felnőtt korban mixoedema a neve.

A betegség megelőzésében a legnagyobb szerepe a táplálkozás útján bevitt jódnak van.

A hiány elkerülésére, amelyet jódozott konyhasó, jódozott ivóvíz, vagy jodidtabletta formájában lehet bevinni a szervezetbe.

A jódpótlás mellett a beteg testsúlyának és koleszterinszintjének normalizálása, a székrekedés megszűntetése a cél.

Az étrend energiaszegény telített zsírsavakban szegény és normális koleszterintartalmú vitamin és rost dús kell, hogy legyen.

A legtöbb jódot a tengeri halak (tőkehal, lazac, hering) és kagylók tartalmazzák, a legkevesebbet a gyümölcsök, de ezek fogyasztása elengedhetetlen a rostok miatt. Néhány zöldségféle is gazdag jódban, például a bab, spenót, paradicsom, és karfiol,a fejes és kelkáposztától, retektől, repcétől tartózkodni kell, mivel a jód hasznosulását gátló anyagokat tartalmaznak.

A pajzsmirigy mérete normális esetben nőknél 18 cm3, férfiaknál 25 cm3.

A golyva vagy más néven strúma egy kóros elváltozás, aminek következtében a pajzsmirigy megnagyobbodik.

Jódszegény táplálkozás mellett a pajzsmirigy normál méretének többszörösére növekedhet extrém esetben gátolhatja a légzést.

A betegség nevét a Sztruma folyóról kapta, Bulgária és Görögország között folyik, mert ott a betegség különösen gyakori volt.

Jódhiány a pajzsmirigy növekedéséhez vezet, hogy a szerv a teljesítményt növelve képes legyen a táplálékkal felvett kevesebb jód felhasználására. Ezzel a folyamattal a pajzsmirigy alkalmazkodik a jódhiányhoz. Ebben az esetben a strúma orvosi problémát csak akkor jelent, ha funkciókieséshez, vagy nyaktáji panaszokhoz vezet.

Strúma alakulhat ki pajzsmirigy-túltermelés, vagy pajzsmirigy-alultermelés következtében. Ez esetben jód adása nem javasolt.

Kifejlődhet terhesség során is, mivel,a pajzsmirigy több tiroxint termel,a szülés után ez a fajta strúma visszafejlődik.

Megelőzése miatt jódhiányos területeken fontos az étkezési só jódozása, bevezetése óta, a strúma gyakorisága visszaesett.

Kezelése a kiváltó okok szerint történik. Jódhiányban jód adásával, az autoimmun pajzsmirigybetegségekben az alapbetegség kezelésével.

A pajzsmirigy /glandula thyroidea/ a légcső, és a gége előtt kétoldalt elhelyezkedő, lebenyekből álló, belső elválasztású mirigy.

A belső elválasztású mirigyek endokrin mirigyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejtközötti térbe, a véráramba juttatják. A hormonok így a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki hatásukat.

Az emberi pajzsmirigy a serdülőkorban ér el a teljes fejlettségi fokra. Tömege 20-40 gramm, a nőké valamivel nagyobb mint a férfiaké. Mikroszkopikus méretű üregek úgynevezett tüszők töltik ki, amelyek fehérjéhez kötött pajzsmirigyhormont, tireoglobulint tárolnak, a 0,3 mm átmérőjű üregeket igen gazdagon hálózzák be hajszálerek, az egyik legjobb vérellátású szerveink közé sorolhatjuk. Két oldallebenyét középen egy szűkület isthmus köti össze.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége pajzsporcán található. Kis, apró üregek építik fel, melyek falát hámsejtek borítják. Bennük termelődnek a hormonok. Az üregek közti részt kötőszövet tölti ki.

A tüszők falát alkotó mirigyhám tiroxint és trijódtironint termel. Ezek a test egészére ható hormonok, fokozzák a mitokondriumok működését növelik az energiatermelést és oxigénfogyasztást.Bizonyos fehérjék szintézisét serkentik a sejtekben. Nélkülözhetetlenek a normális egyedfejlődéshez, különösen az idegrendszeréhez. Fiatalkorban a tiroxinhiány súlyos szellemi testi visszamaradottsághoz, vezet. / Súlyos esetben kreténizmushoz./ A tiroxin és trijódtironin működését akadályozhatja, ha a táplálékkal felvett jód mennyisége túl kevés. Jódhiány esetén fellépő betegség az endémikus golyva. A golyva vagy strúma pajzsmirigy megnagyobbodást jelent, a jódszegény táplálkozás miatt alakul ki, extrém esetben gátolhatja a légzést. A betegség nevét a Sztruma folyóról kapta, mely Bulgária és Görögország között folyik, ott a betegség gyakori volt.

A jódhiányos területeken fontos az étkezési só jódozása. A jódozott élelmiszerek viszont problémát jelentenek az autoimmun pajzsmirigybetegségben a Basedow-kór, Hashimoto thyreoiditis szenvedő betegek számára, ahol jód adása a betegséget súlyosbíthatja.

A pajzsmirigy belső elválasztású mirigy, működését a agyalapi mirigy által termelt hormon, a TSH irányítja.

Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcső két oldalán, alul helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm3, férfiakban 25 cm3 térfogatú. A mirigy két hormont termel, ezek a tiroxin és a trijódtironin. A hormonok képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége.

Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH szint megnő, fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH szint csökken. A szabályozás rendkívül finom,a működés zavarait a TSH szint kóros volta hamar jelzi.

A pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, a betegek fáradtságról, aluszékonyságról panaszkodnak, koncentrációképességük, romlik.

Túl sok hormont termel, az sem jó, mert a betegek fogyásra, izzadásra, gyengeségre panaszkodhatnak. Fontos olyan vitaminokat. étrend-kiegészítőket szedni, amik szabályozzák a pajzsmirigy túlműködést

A pajzsmirigy hormonjai szabályozzák a szervezet anyagcsere-folyamatait, az energiaforgalmat és a hőszabályozást. Fokozzák a zsírok és fehérjék lebontását, emelik a vércukorszintet. Az idegrendszer normális működéséhez szükségesek.

Működését akadályozhatja, ha a táplálékkal felvett jód mennyisége túl kevés. Jódhiány esetén fellépő betegség az endémikus golyva.

Az étrend megváltoztatása

A pajzsmirigy problémák legtöbbje a jódhiányos táplálkozásból fakad, így a jódbevitel növelésével csökkenthetők a tünetek. Egyes élelmiszerek gátolják a jód felvételét, így ezeket érdemes kerülni a pajzsmirigy alulműködésben szenvedőknek: ilyenek a keresztesvirágúak, a szójabab, a földimogyoró, a fenyőmag, a koles, a manióka és a fehérrépa, valamint a fehér liszt, a cukor és a feldolgozott ételek. Viszont érdemes sok tojássárgáját, petrezselymet, sárgabarackot, datolyát, szilvát, nyers tejet, sajtot, halat és csirkét enni. A túlműködő pajzsmirigyes betegek esetében ennek a fordítottja igaz. Gyógynövények A túlműködésre a következő teakeverék javasolt: körömvirág, acsalapu, orbáncfű, 1/10 kakukkfű és 15-15% csalán és ragadós galaj. Ezt a teát 8-10 hónapon keresztül kell fogyasztani, így teljesen kitisztítja a vérünket. Borogatás Golyva esetén érdemes a nyakra sós vizes borogatást helyezni, amit langyos, száraz ruhával kötünk át és megszáradásig rajta hagyjuk.

Jóga

Többféle ászana serkenti a pajzsmirigy működését: a fordított testhelyzetek fokozzák a hormontermelést. (pl. gyertyaállás) Túlműködés esetében próbáljuk ki a mérséklő halfekvést. Belégzés után hanyatt fekve homorítunk, s közben jól hátrahajtjuk a fejünket. A gyakorlat egyik változatában eközben a tarkó érinti a talajt, a másik szerint viszont néhány centire fel is emelkedik a földről, „lóg” a levegőben.

Táplálékkiegészítők

Fontos a C-, az E-vitamin és a B-komplex fogyasztása mind alul-, mind túlműködés esetében. E-vitaminból legfeljebb napi 400 NE lehet az adag, mert ennél több túlzottan ösztönözheti a pajzsmirigy működését. Ajánlott még alulműködés esetén a cink és a szelén, valamint a jódtartalmú tengeri alga bevitele. Cink tartós szedése esetén réz pótlására is szükség van, mert a cink gátolja a réz felszívódását.

Túlműködő pajzsmirigynél javasolt még a B-vitaminokban gazdag sörélesztő, az esszenciális zsírsavakat tartalmazó lenmagolaj, ligetszépe vagy tengeri hal olaj, továbbá a zsírok megemésztését elősegítő lecitin. Alulműködő pajzsmirigynél megfontolandó az l-tirozin aminosav – kis mennyiségű B6-vitaminnal együtt való – bevétele. Hasznos lehet az A-vitamin, illetve elővitaminja, a béta-karotin, valamint a kelátkötésű vas. Az utóbbi az enzimek és a hemoglobin termelését segíti elő.

Multivitamin áruház

Homeopátia

A homeopátiás készítmények is nagy segítséget jelentenek.

A kókuszpálmából kisajtolt olaj egy olyan anyag, mely segítségével a pajzsmirigyes megbetegedések tünetei kezelhetők. Nézzük meg, hogyan lehetséges mindez.

A kókuszolaj nagyon sok közepes hosszúságú szénláncból épül fel, melyek nagymértékben növelik a máj anyagcseréjét és segítik a pajzsmirigy anyagcseréjét. Ennek következtében az alulműködő pajzsmirigy hormontermelését képes ez a zsír optimalizálni. A kókuszolaj emellett képes a pajzsmirigy sejtjeinek regenerálására.

A kókuszolaj 92%-ban telített zsírsavakat tartalmaz. Azonban most a telítetlen zsírsavaknak van divatja. Pedig ezek inkább negatívan hatnak a pajzsmirigy működésére. Mindennap főzünk velük, anélkül, hogy tudnánk milyen károkat okozhatnak a szervezetünkben. Ezek, a telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajak 50 Celsius-fok felett elvesztik jó tulajdonságaikat és gyengíti a szervezetet és csökkenti a pajzsmirigy működését. Ilyen például a szójaolaj is (nap, mint nap fogyasztjuk margarinokban, előcsomagolt készételekben stb.) Ezek az olajok a pajzsmirigy hormonkiválasztását gátolják, azok mozgását a keringési rendszerben.Amikor a pajzsmirigyhormonok szintje elégtelen, a test általában kiszolgáltatott a magas ösztrogénszintnek. A pajzsmirigy hormonjai alapvetők a progeszteron és a pregnenolon "védőhormonok" termelődésében, így ezek szintje lecsökkent, ha bármi is gátolja a pajzsmirigy működését. A pajzsmirigyhormonok szükségesek a koleszterin felhasználásához és lebontásához is, így ha bármi akadályozza a pajzsmirigy normális funkcióját, nagy valószínűséggel a koleszterinszint is megemelkedik.

Régen leginkább disznózsírt használtak az emberek. Ebben is igen sok a telített zsírsav ezért régebben nem is hallottak pajzsmirigyes megbetegedésekről.

Kókuszolaj egészségesebb alternatíva, mivel nem emeli a koleszterinszintet. A közepes láncú trigliceridek néven is ismert közepes láncú zsírsavakról tudni való, hogy fokozzák az anyagcserét és így elősegítik a fogyást. Az anyagcsere fokozása révén a kókuszolaj megemelheti a testhőmérsékletet is. Ennek számtalan bizonyítékát láttuk, ami jó hír mindazoknak, akik pajzsmirigy alulműködésben szenvednek.

Pajzsmirigy alulműködés esetén nem biztos, hogy akármilyen tünetet is érzékelünk, hiszen a betegség lappangó és csak későn jelentkezik. Tünetei kezdetben semmilyen jellegzetességet nem mutatnak: izomgyengeség jelentkezik, a beteg fáradt és rossz a közérzete. Majd lassacskán egyre több tünetet tapasztal: bőre nagyon szárazzá válik, a végtagok hidegsége is igen jellemző. A test bármely pontján megjelenhet valamiféle duzzanat (általában az arc és a szem körül). A beteg pedig folyamatosan fázik. A betegség tüneteként kell megemlíteni még a testszőr megritkulását, akár még kopaszság is kialakulhat. A betegnek előrehaladott fázisban romlik a memóriája, a szellemi képessége visszaesik, csökken a libidója. De tünetként kell még megemlíteni a székrekedést, a rossz étvágyat, a gyarapodó testsúlyt, a rekedtséget, a lelassuló szívverést. Érzészavar és hallásromlás is bekövetkezhet, a vér koleszterinszintje pedig megemelkedik.

Csecsemőknél ezenkívül jelentkezhet tünetként a sárgaság, a köldöksérv, valamint a csontfejlődés is elhúzódik, a végtagok rövidek lesznek. Az idegrendszer fejlődése is károsodik, kialakul a "kreténizmus". A kreténizmus kifejlett formájára jellemző az alacsony termet, a rövid végtagok, a nagy has és a csökkent intellektus. Az ilyenkor megkezdett kezelés az ideg- és csontrendszer eltéréseit már nem tudja korrigálni.

Az alulműködésnek súlyos szövödményei is kialakulhatnak. Ilyen az igen ritka myxoedema kóma, mely nem vagy rosszul kezelt hypothyreosis esetén alakul ki. Ilyenkor jelentősen csökken az egyén testhője és a tudatállapot beszűkül, eszméletlenség, kóma és különböző görcsök alakulhatnak ki.
A betegség hormonpótlással történik, melyet a pácioensnek élete végéig szedni kell. Ez nem jelent problémát, hiszen a gyógyszer csak olyan anyagot tartalmaz, melyet a szervezetünk amúgy is előállítana. Konkrétan orálisan bevett tiroxinról van szó. Ezt az orvos személyre szabottan állítja be.A kezelés eredményességének ellenőrzése a TSH-szint követésével történik. Ha ez a normál tartományba kerül, az azt jelzi, hogy a hormonpótlás megfelelő. A kezdeti adag módosítása 12,5 - 25 mg-onként történik. A gyógyszer bevétele éhgyomorra, étkezés előtt legalább fél órával történjen, mert a táplálék a hormon felszívódását befolyásolhatja. A napi adagot célszerű reggel egyszerre vagy két részre osztva, reggel és délben bevenni. Az esti gyógyszerbevétel ugyanis egyesekben zavarhatja az éjszakai alvást. 

A pajzsmirigy-alulműködés egy olyan betegség, mely során a tiroxin és a trijód-tironin működése elégtelen. Mivel ezek a hormonok serkentik az anyagcsere működését, ezért hiányuk az anyagcsere lelassulásával jár.

Pajzsmirigy alulműködés akkor alakul ki, ha e belső elválasztású mirigy begyullad. A nők 10-15%-nál jelentkezik ez a betegség, az úgynevezett Hashimoto-thyreoiditis, melynek lényege, hogy a szervezet a pajzsmirigy egyes sejtjeit idegenként ismeri fel, ezért ellenanyagot termel ellene. Ennek következtében romlik a pajzsmirigy hormontermelése. Ez a gyulladás azonban nem jár semmilyen tünettel, nem kezelhető és nem kezelendő. Probléma akkor jelentkezik, mikor e gyulladás tovább terjed és más belső elválasztású mirigyet működését is akadályozza.

Alulműködés szerzetten vagy veleszületetten is jelentkezhet. Négyezer csecsemő közül mindössze 1 az, aki alulműködő pajzsmiriggyel születik, ennek az oka genetikai. Mikor megszületnek tünetmentesek, hiszen az anyai megfelelő hormontermelés biztosítja a csecsemő számára is a szükséges hormonokat. Azonban fontos, hogy minél korábban felismerjük e betegséget, máskülönben a gyermek idegrendszere károsodik. (kreténizmus) A felismerés kitűnő módja a sarokból vett vérminta vizsgálata, melyet Magyarországon is alkalmaznak.

A betegség nem genetikai változata Japánban a leggyakoribb, hiszen itt a legmagasabb a jódfogyasztás. Számos más országban is egyre inkább elterjedőben van: leginkább orvosi beavatkozás következtében alakul ki. (pl. pajzsmirigy-túlműködés esetén néha el kell távolítani az egész pajzsmirigyet, ilyenkor alulműködés alakul ki vagy a lítium és amiodarone tartalmú gyógyszerek szedése is okozhatja ezt a betegséget.) Ritkább esetben azonban az agyalapi mirigy megbetegedése okozza az alulműködést.

A pajzsmirigy e betegsége jelenleg még nem megelőzhető. A súlyosabb változata azonban kiküszöbölhető szűrővizsgálatokkal és az időben megkezdett kezeléssel. (pl. fontos, hogy megvizsgáltassuk a pajzsmirigyünket, ha túlságosan magas a koleszterinszintünk) A betegség nem gyógyítható, de ha időben fordulunk orvoshoz, akkor tünetmentesek maradhatunk.

Ha pajzsmirigyünk túlságosan nagy mennyiségben termeli hormonjait, az egész szervezetünkön meglátszik, hiszen igen látványos és jellemző tüneteket észlelünk. Az alapanyagcsere felgyorsul, így hirtelen jelentős súlycsökkenést tapasztalunk, mely a hasmenés, fokozott verítékezés következménye. Emellett észrevehetően el kezd remegni a kéz valamint csökken a melegtűrő képesség is: ennek következtében a beteg sosem fázik ugyan, de nem is bírja elviselni a nagy meleget. Szemproblémák is felmerülnek: a páciens szemei élénken csillognak, de nagyon ritkán pislog. Az is jellemző, hogy a betegség következtében folyamatosan változik a szemrés mérete.

A betegséget könnyen fel lehet ismerni, hiszen a beteg hirtelen izgágává, hirtelenné válik, beszédtempója felgyorsul és idegesítően nyughatatlan lesz.

Arra is érdemes figyelni, hogy ha az alvászavar, hajhullás, körömtöredezés és tartós hőemelkedés egyszerre jelentkezik a betegen, akkor ezek már figyelmeztető jelek, így érdemes már ilyenkor megkeresni a szakorvost.

A pajzsmirigy-túlműködés a szívet is befolyásolja, ennek következtében megemelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a pulzus, szorongásérzés jöhet létre és szívzörej jelentkezhet.

A legfontosabb, hogy ha észleljük a tüneteket, akkor azonnal forduljunk orvoshoz, aki majd szabályozza pajzsmirigyünk működését gyógyszerekkel. Először természetesen a tüneteket kell mérsékelni, majd megtalálni az okot, mely a fokozott hormontermelést kiváltotta, így meggyógyulhatunk.

A Basedow-kór esetében a hormon-termelést gátló gyógyszert kap a beteg, így 3-6 hét alatt a beteg meggyógyulhat. (Persze ilyenkor is szükséges a kezelés folytatása 1-1,5 évig) De ha 3 centiméteresnél nagyobb a göb, akkor mindenképp szükséges a műtéti beavatkozás. Az esetek felében előfordulhat, hogy a betegség 5-30 éven belül újból kialakul, ilyenkor meg szokták ajánlani a túlműködés végleges megszűnését eredményező izotóp- vagy műtéti kezelést. E betegség gyógyításában alkalmazzák a jódizotópos kezelést is. Az izotóp-kezelés hatékony, a túlmûködést biztonsággal megszünteti mindenkinél. Ugyanakkor ehhez esetenként 2 vagy 3 alkalommal kell az izotóp-kezelést adni, de ez - az ismételt orvosi rendelõben való megjelenést - kivéve nem okoz több ártalmat

Pajzsmirigyünk csak akkor szolgál pajzsként szervezetünkben, ha megfelelően működik. Azonban, ha probléma adódik vele, akkor igen komoly gondokat okoz, ugyanis a szervezet egy fontos védelmi vonalában esik kár.

Magyarországon amúgy is igen elterjedtek a pajzsmirigy-betegségek, hiszen kevés halat és tengeri sót fogyasztunk, illetve az is előfordul, hogy túlságosan kis mennyiségben fogyasztunk jódot. A stresszes életmód pedig csak fokozza a pajzsmirigyes problémákat.

Igen komoly problémát jelent, ha pajzsmirigyünk túlságosan intenzíven működik. Ennek többféle oka is lehet: a pajzsmirigy-túlműködést okozhatja gyulladás, daganat, autoimmun betegség, de a jódtúladagolás vagy gyógyszerszedés eredménye is lehet.

E betegségnek három formáját különíthetjük el: lássuk most ezeket.

Basedow-Graves-kór

Ha a jódot túladagoljuk, akkor ez a betegség alakul ki. Magyarországon a túlműködéses esetek 30-40%-ánál jelentkezik ez a betegség. E kórban szenvedő egyének szervezete saját sejtjei elleni ellenanyagokat termel, melyek a pajzsmirigyet fokozott hormontermelésre serkentik.

Mivel a betegség a pajzsmirigyet is érinti, ezért legtöbbször a pajzsmirigy megnagyobbodása is a betegség egyik tünete. Mivel a szemizom ellen is termelődik anyag, ezért e betegség valamilyen szemproblémát is magával hoz, mely jelentkezhet e betegséget megelőzően is akár. E betegség produkálja a legsúlyosabb hormon-eltérést és ennek a legsúlyosabbak a tünetei.

A Basedow-Graves-kór igen hirtelen kialakulhat, a kezdeti stádiumot ritkán észleljük. De még az időben való felismerés sem jelenti azt, hogy képesek lennénk megelőzni a kór kifejlett formáját: ez nem lehetséges sem gyógyszeres kezeléssel, sem életmódváltással.

Pajzsmirigy autonomia

A betegség a pajzsmirigynek egy olyan göbét jelenti, mely a szervezeti szabályozástól függetlenül termel hormonokat. E betegség általában lappangva, alattomosan és idősebb korban jelentkezik. Jódhiány következtében alakul ki. Általában csak egy autonom adenomája van a betegnek, de ez sokszor többgócú és az egész pajzsmirigyben jelentkezik. Pajzsmirigy izotóp vizsgálatával történik a kimutatás.

Többgöbös golyva pajzsmirigy-túlműködéssel

Ez a betegség is jódhiány következtében alakul ki idősebb korban. Nagyon sok mindenben hasonlít az autonóm adenomához, azonban itt nem az okozza a túlműködést, hogy a göbök függetlenül a szervezet működésétől termelik a hormonokat, hanem a jódhiány következtében a teljes pajzsmirigy göbösen átalakul, így a túlműködés passzív módon alakul ki.

Pajzsmirigyünk egy olyan belső elválasztású mirigy, mely a gége előtt elhelyezkedő lebenyekből épül fel. E szervünk tömege 2-4 dkg közé tehető: maximális fejlettségét az egyén 14-18 éves kora körül éri el, innentől kezdve a korral folyamatosan csökken a nagysága. A nők pajzsmirigye általában nagyobb a férfiakénál.

Pajzsmirigyünket mikroszkopikus méretű üregek, az úgynevezett tüszők töltik ki. Ezek tárolják a pajzsmirigyhormont, mely fehérjéhez kötött. A tüszőket nagyon sok vérér keresztezi, így elmondhatjuk, hogy a pajzsmirigy az egyik legjobb vérellátású szervünk. Ez igen fontos, hiszen csak így biztosítható megfelelően a működése.

A pajzsmirigy tüszői olyan hormonokat termelnek (tiroxin, trijódtironin), melyek a test egészségének megőrzésében játszanak fontos szerepet. Ezek a hormonok a mitokondriumok működését fokozzák, így azok több energiát termelnek és növelik az oxigénfogyasztást is. A tiroxin és a trijódtironin fontos szerepet játszik még az egyedfejlődésben, leginkább az idegrendszer megfelelő kialakulásáért felelős. Ha gyermekkorban tiroxinhiány alakul ki, akkor az igen súlyos szellemi és testi rendellenességeket okozhat: a kretenizmus egyik legfőbb kiváltó oka a tiroxinhiány.

Jódhiány következtében is felléphetnek pajzsmirigy betegségek, mivel a jód felel a pajzsmirigy hormonjainak helyes működéséért. Ilyenkor kialakulhat az endémikus golyva.

A pajzsmirigy egy kicsi, jelentéktelen szerv, mely nem igényel különösebb törődést. Vagyis sokan ezt gondolják. Pedig ha működésében valami hiba lép fel, akkor az kihathat minden alapvető életfolyamatunkra, így az egész szervezetünkre is. Ezért is fontos, hogy figyeljünk rá.