Pajzsmirigyünk egy olyan belső elválasztású mirigy, mely a gége előtt elhelyezkedő lebenyekből épül fel. E szervünk tömege 2-4 dkg közé tehető: maximális fejlettségét az egyén 14-18 éves kora körül éri el, innentől kezdve a korral folyamatosan csökken a nagysága. A nők pajzsmirigye általában nagyobb a férfiakénál.

Pajzsmirigyünket mikroszkopikus méretű üregek, az úgynevezett tüszők töltik ki. Ezek tárolják a pajzsmirigyhormont, mely fehérjéhez kötött. A tüszőket nagyon sok vérér keresztezi, így elmondhatjuk, hogy a pajzsmirigy az egyik legjobb vérellátású szervünk. Ez igen fontos, hiszen csak így biztosítható megfelelően a működése.

A pajzsmirigy tüszői olyan hormonokat termelnek (tiroxin, trijódtironin), melyek a test egészségének megőrzésében játszanak fontos szerepet. Ezek a hormonok a mitokondriumok működését fokozzák, így azok több energiát termelnek és növelik az oxigénfogyasztást is. A tiroxin és a trijódtironin fontos szerepet játszik még az egyedfejlődésben, leginkább az idegrendszer megfelelő kialakulásáért felelős. Ha gyermekkorban tiroxinhiány alakul ki, akkor az igen súlyos szellemi és testi rendellenességeket okozhat: a kretenizmus egyik legfőbb kiváltó oka a tiroxinhiány.

Jódhiány következtében is felléphetnek pajzsmirigy betegségek, mivel a jód felel a pajzsmirigy hormonjainak helyes működéséért. Ilyenkor kialakulhat az endémikus golyva.

A pajzsmirigy egy kicsi, jelentéktelen szerv, mely nem igényel különösebb törődést. Vagyis sokan ezt gondolják. Pedig ha működésében valami hiba lép fel, akkor az kihathat minden alapvető életfolyamatunkra, így az egész szervezetünkre is. Ezért is fontos, hogy figyeljünk rá.